[1369-1350] [1349-1330] [1329-1310] [1309-1290] [1289-1270] [1269-1250] [1249-1230] [1229-1210] [1209-1190] [1189-1170] [1169-1150] [1149-1130] [1129-1110] [1109-1090] [1089-1070] [1069-1050] [1049-1030] [1029-1010] [1009-990] [989-970] [969-950] [949-930] [929-910] [909-890] [889-870] [869-850] [849-830] [829-810] [809-790] [789-770] [769-750] [749-730] [729-710] [709-690] [689-670] [669-650] [649-630] [629-610] [609-590] [589-570] [569-550] [549-530] [529-510] [509-490] [489-470] [469-450] [449-430] [429-410] [Korábbi]
Maverick kennel
- Szibériai husky
- Német juhászkutya
- Vadkacsavadász retriever
Tulajdonos: Rin
A kennelsorhoz érve a kutyáim hangos ugatásba kezdtek. Köszöntem nekik, majd elkezdtem a napi teendőket. Kezdésnek mindegyik vizes tálat kimostam, majd friss vízzel töltöttem meg. Miközben kutyáim lefetyelték, lesöpörtem a járdát, ami végigvezet a kennelsoron. Helyére tettem a seprűt, s kiengedtem a kutyákat az udvarra, hogy mozogjanak kicsit. Közben kitakarítottam a kennelt. Mikor már félórája kint voltak az udvaron, hoztam egy labdát, s dobálni kezdtem nekik. Teljesen felpörögtek tőle, s egyszerre rontottak neki a "guruló veszedelemnek". A kölykök kicsit lemaradtak a nagyoktól, de ők is nagyon jól szórakoztak. Amikor kirohangálták magukat a nagyokat kivittem sétálni egy olyan helyre, ahol ember nemigen jár. Az odavezető úton mindegyik kutyát pórázra kötöttem, mert hajlamosak belefeledkezni a szaglászásba. Viszont amikor odaértünk elengedtem őket, mert bár hatalmas helyről van szó, de körbe van kerítve, s csak egy kijárata van. Így ha még szem elől is tévesztem valamelyiküket, tudom, hogy nem lehet baj. Bár vannak olyan jól neveltek, hogyha hívom őket lábhoz jönnek, így soha sincs gond. Visszafelé a kennelekhez már eléggé kivannak fáradva általában, így már nem is feszül annyira a póráz. Hazaérve levettem róluk a pórázt meg a nyakörvet, ők pedig lefeküdtek az udvarra kicsit. Nyelvük szinte a földet érte, úgy lihegtek, de látszott rajtuk, hogy élvezték a sétát. Kihasználtam a helyzetet, hogy ki vannak fáradva és nem mocorognak; kezembe vettem a fésűt, s egyesével jó alaposan átkeféltem a szőrüket. Mikor ezzel készen voltam, nedves rongyokkal megtörölgettem a szemüket és kitisztítottam a fülüket is. Este visszatereltem őket a saját kenneljükbe, s kutyaeledelt öntöttem az etetőtálakba. Mohón habzsolták még a kölykök is, akiket miután visszaértünk a sétáról még kiengedtem az udvarra a nagyokhoz, később pedig visszavittem őket is a közös kenneljükbe (a kölykök együtt vannak az úgynevezett "kölyökkennelbe"). Megvártam míg megeszik, majd kihoztam az etetőtálakat, s elmostam mindegyiket. Mikor a kutyák visszavonultak a házaikba, elköszöntem tőlük.
|
|
Maverick kennel
- Szibériai husky
- Német juhászkutya
- Vadkacsavadász retriever
Tulajdonos: Rin
A kennelsorhoz érve a kutyáim hangos ugatásba kezdtek. Köszöntem nekik, majd elkezdtem a napi teendőket. Kezdésnek mindegyik vizes tálat kimostam, majd friss vízzel töltöttem meg. Miközben kutyáim lefetyelték, lesöpörtem a járdát, ami végigvezet a kennelsoron. Helyére tettem a seprűt, s kiengedtem a kutyákat az udvarra, hogy mozogjanak kicsit. Közben kitakarítottam a kennelt. Mikor már félórája kint voltak az udvaron, hoztam egy labdát, s dobálni kezdtem nekik. Teljesen felpörögtek tőle, s egyszerre rontottak neki a "guruló veszedelemnek". A kölykök kicsit lemaradtak a nagyoktól, de ők is nagyon jól szórakoztak. Amikor kirohangálták magukat a nagyokat kivittem sétálni egy olyan helyre, ahol ember nemigen jár. Az odavezető úton mindegyik kutyát pórázra kötöttem, mert hajlamosak belefeledkezni a szaglászásba. Viszont amikor odaértünk elengedtem őket, mert bár hatalmas helyről van szó, de körbe van kerítve, s csak egy kijárata van. Így ha még szem elől is tévesztem valamelyiküket, tudom, hogy nem lehet baj. Bár vannak olyan jól neveltek, hogyha hívom őket lábhoz jönnek, így soha sincs gond. Visszafelé a kennelekhez már eléggé kivannak fáradva általában, így már nem is feszül annyira a póráz. Hazaérve levettem róluk a pórázt meg a nyakörvet, ők pedig lefeküdtek az udvarra kicsit. Nyelvük szinte a földet érte, úgy lihegtek, de látszott rajtuk, hogy élvezték a sétát. Kihasználtam a helyzetet, hogy ki vannak fáradva és nem mocorognak; kezembe vettem a fésűt, s egyesével jó alaposan átkeféltem a szőrüket. Mikor ezzel készen voltam, nedves rongyokkal megtörölgettem a szemüket és kitisztítottam a fülüket is. Este visszatereltem őket a saját kenneljükbe, s kutyaeledelt öntöttem az etetőtálakba. Mohón habzsolták még a kölykök is, akiket miután visszaértünk a sétáról még kiengedtem az udvarra a nagyokhoz, később pedig visszavittem őket is a közös kenneljükbe (a kölykök együtt vannak az úgynevezett "kölyökkennelbe"). Megvártam míg megeszik, majd kihoztam az etetőtálakat, s elmostam mindegyiket. Mikor a kutyák visszavonultak a házaikba, elköszöntem tőlük.
|
|
Maverick kennel
- Szibériai husky
- Német juhászkutya
- Vadkacsavadász retriever
Tulajdonos: Rin
A kennelsorhoz érve a kutyáim hangos ugatásba kezdtek. Köszöntem nekik, majd elkezdtem a napi teendőket. Kezdésnek mindegyik vizes tálat kimostam, majd friss vízzel töltöttem meg. Miközben kutyáim lefetyelték, lesöpörtem a járdát, ami végigvezet a kennelsoron. Helyére tettem a seprűt, s kiengedtem a kutyákat az udvarra, hogy mozogjanak kicsit. Közben kitakarítottam a kennelt. Mikor már félórája kint voltak az udvaron, hoztam egy labdát, s dobálni kezdtem nekik. Teljesen felpörögtek tőle, s egyszerre rontottak neki a "guruló veszedelemnek". A kölykök kicsit lemaradtak a nagyoktól, de ők is nagyon jól szórakoztak. Amikor kirohangálták magukat a nagyokat kivittem sétálni egy olyan helyre, ahol ember nemigen jár. Az odavezető úton mindegyik kutyát pórázra kötöttem, mert hajlamosak belefeledkezni a szaglászásba. Viszont amikor odaértünk elengedtem őket, mert bár hatalmas helyről van szó, de körbe van kerítve, s csak egy kijárata van. Így ha még szem elől is tévesztem valamelyiküket, tudom, hogy nem lehet baj. Bár vannak olyan jól neveltek, hogyha hívom őket lábhoz jönnek, így soha sincs gond. Visszafelé a kennelekhez már eléggé kivannak fáradva általában, így már nem is feszül annyira a póráz. Hazaérve levettem róluk a pórázt meg a nyakörvet, ők pedig lefeküdtek az udvarra kicsit. Nyelvük szinte a földet érte, úgy lihegtek, de látszott rajtuk, hogy élvezték a sétát. Kihasználtam a helyzetet, hogy ki vannak fáradva és nem mocorognak; kezembe vettem a fésűt, s egyesével jó alaposan átkeféltem a szőrüket. Mikor ezzel készen voltam, nedves rongyokkal megtörölgettem a szemüket és kitisztítottam a fülüket is. Este visszatereltem őket a saját kenneljükbe, s kutyaeledelt öntöttem az etetőtálakba. Mohón habzsolták még a kölykök is, akiket miután visszaértünk a sétáról még kiengedtem az udvarra a nagyokhoz, később pedig visszavittem őket is a közös kenneljükbe (a kölykök együtt vannak az úgynevezett "kölyökkennelbe"). Megvártam míg megeszik, majd kihoztam az etetőtálakat, s elmostam mindegyiket. Mikor a kutyák visszavonultak a házaikba, elköszöntem tőlük.
|
Maverick kennel
- Szibériai husky
- Német juhászkutya
- Vadkacsavadász retriever
Tulajdonos: Rin
A kennelsorhoz érve a kutyáim hangos ugatásba kezdtek. Köszöntem nekik, majd elkezdtem a napi teendőket. Kezdésnek mindegyik vizes tálat kimostam, majd friss vízzel töltöttem meg. Miközben kutyáim lefetyelték, lesöpörtem a járdát, ami végigvezet a kennelsoron. Helyére tettem a seprűt, s kiengedtem a kutyákat az udvarra, hogy mozogjanak kicsit. Közben kitakarítottam a kennelt. Mikor már félórája kint voltak az udvaron, hoztam egy labdát, s dobálni kezdtem nekik. Teljesen felpörögtek tőle, s egyszerre rontottak neki a "guruló veszedelemnek". A kölykök kicsit lemaradtak a nagyoktól, de ők is nagyon jól szórakoztak. Amikor kirohangálták magukat a nagyokat kivittem sétálni egy olyan helyre, ahol ember nemigen jár. Az odavezető úton mindegyik kutyát pórázra kötöttem, mert hajlamosak belefeledkezni a szaglászásba. Viszont amikor odaértünk elengedtem őket, mert bár hatalmas helyről van szó, de körbe van kerítve, s csak egy kijárata van. Így ha még szem elől is tévesztem valamelyiküket, tudom, hogy nem lehet baj. Bár vannak olyan jól neveltek, hogyha hívom őket lábhoz jönnek, így soha sincs gond. Visszafelé a kennelekhez már eléggé kivannak fáradva általában, így már nem is feszül annyira a póráz. Hazaérve levettem róluk a pórázt meg a nyakörvet, ők pedig lefeküdtek az udvarra kicsit. Nyelvük szinte a földet érte, úgy lihegtek, de látszott rajtuk, hogy élvezték a sétát. Kihasználtam a helyzetet, hogy ki vannak fáradva és nem mocorognak; kezembe vettem a fésűt, s egyesével jó alaposan átkeféltem a szőrüket. Mikor ezzel készen voltam, nedves rongyokkal megtörölgettem a szemüket és kitisztítottam a fülüket is. Este visszatereltem őket a saját kenneljükbe, s kutyaeledelt öntöttem az etetőtálakba. Mohón habzsolták még a kölykök is, akiket miután visszaértünk a sétáról még kiengedtem az udvarra a nagyokhoz, később pedig visszavittem őket is a közös kenneljükbe (a kölykök együtt vannak az úgynevezett "kölyökkennelbe"). Megvártam míg megeszik, majd kihoztam az etetőtálakat, s elmostam mindegyiket. Mikor a kutyák visszavonultak a házaikba, elköszöntem tőlük.
|
|
Maverick kennel
- Szibériai husky
- Német juhászkutya
- Vadkacsavadász retriever
Tulajdonos: Rin
A kennelsorhoz érve a kutyáim hangos ugatásba kezdtek. Köszöntem nekik, majd elkezdtem a napi teendőket. Kezdésnek mindegyik vizes tálat kimostam, majd friss vízzel töltöttem meg. Miközben kutyáim lefetyelték, lesöpörtem a járdát, ami végigvezet a kennelsoron. Helyére tettem a seprűt, s kiengedtem a kutyákat az udvarra, hogy mozogjanak kicsit. Közben kitakarítottam a kennelt. Mikor már félórája kint voltak az udvaron, hoztam egy labdát, s dobálni kezdtem nekik. Teljesen felpörögtek tőle, s egyszerre rontottak neki a "guruló veszedelemnek". A kölykök kicsit lemaradtak a nagyoktól, de ők is nagyon jól szórakoztak. Amikor kirohangálták magukat a nagyokat kivittem sétálni egy olyan helyre, ahol ember nemigen jár. Az odavezető úton mindegyik kutyát pórázra kötöttem, mert hajlamosak belefeledkezni a szaglászásba. Viszont amikor odaértünk elengedtem őket, mert bár hatalmas helyről van szó, de körbe van kerítve, s csak egy kijárata van. Így ha még szem elől is tévesztem valamelyiküket, tudom, hogy nem lehet baj. Bár vannak olyan jól neveltek, hogyha hívom őket lábhoz jönnek, így soha sincs gond. Visszafelé a kennelekhez már eléggé kivannak fáradva általában, így már nem is feszül annyira a póráz. Hazaérve levettem róluk a pórázt meg a nyakörvet, ők pedig lefeküdtek az udvarra kicsit. Nyelvük szinte a földet érte, úgy lihegtek, de látszott rajtuk, hogy élvezték a sétát. Kihasználtam a helyzetet, hogy ki vannak fáradva és nem mocorognak; kezembe vettem a fésűt, s egyesével jó alaposan átkeféltem a szőrüket. Mikor ezzel készen voltam, nedves rongyokkal megtörölgettem a szemüket és kitisztítottam a fülüket is. Este visszatereltem őket a saját kenneljükbe, s kutyaeledelt öntöttem az etetőtálakba. Mohón habzsolták még a kölykök is, akiket miután visszaértünk a sétáról még kiengedtem az udvarra a nagyokhoz, később pedig visszavittem őket is a közös kenneljükbe (a kölykök együtt vannak az úgynevezett "kölyökkennelbe"). Megvártam míg megeszik, majd kihoztam az etetőtálakat, s elmostam mindegyiket. Mikor a kutyák visszavonultak a házaikba, elköszöntem tőlük.
|
Maverick kennel
- Szibériai husky
- Német juhászkutya
- Vadkacsavadász retriever
Tulajdonos: Rin
A kennelsorhoz érve a kutyáim hangos ugatásba kezdtek. Köszöntem nekik, majd elkezdtem a napi teendőket. Kezdésnek mindegyik vizes tálat kimostam, majd friss vízzel töltöttem meg. Miközben kutyáim lefetyelték, lesöpörtem a járdát, ami végigvezet a kennelsoron. Helyére tettem a seprűt, s kiengedtem a kutyákat az udvarra, hogy mozogjanak kicsit. Közben kitakarítottam a kennelt. Mikor már félórája kint voltak az udvaron, hoztam egy labdát, s dobálni kezdtem nekik. Teljesen felpörögtek tőle, s egyszerre rontottak neki a "guruló veszedelemnek". A kölykök kicsit lemaradtak a nagyoktól, de ők is nagyon jól szórakoztak. Amikor kirohangálták magukat a nagyokat kivittem sétálni egy olyan helyre, ahol ember nemigen jár. Az odavezető úton mindegyik kutyát pórázra kötöttem, mert hajlamosak belefeledkezni a szaglászásba. Viszont amikor odaértünk elengedtem őket, mert bár hatalmas helyről van szó, de körbe van kerítve, s csak egy kijárata van. Így ha még szem elől is tévesztem valamelyiküket, tudom, hogy nem lehet baj. Bár vannak olyan jól neveltek, hogyha hívom őket lábhoz jönnek, így soha sincs gond. Visszafelé a kennelekhez már eléggé kivannak fáradva általában, így már nem is feszül annyira a póráz. Hazaérve levettem róluk a pórázt meg a nyakörvet, ők pedig lefeküdtek az udvarra kicsit. Nyelvük szinte a földet érte, úgy lihegtek, de látszott rajtuk, hogy élvezték a sétát. Kihasználtam a helyzetet, hogy ki vannak fáradva és nem mocorognak; kezembe vettem a fésűt, s egyesével jó alaposan átkeféltem a szőrüket. Mikor ezzel készen voltam, nedves rongyokkal megtörölgettem a szemüket és kitisztítottam a fülüket is. Este visszatereltem őket a saját kenneljükbe, s kutyaeledelt öntöttem az etetőtálakba. Mohón habzsolták még a kölykök is, akiket miután visszaértünk a sétáról még kiengedtem az udvarra a nagyokhoz, később pedig visszavittem őket is a közös kenneljükbe (a kölykök együtt vannak az úgynevezett "kölyökkennelbe"). Megvártam míg megeszik, majd kihoztam az etetőtálakat, s elmostam mindegyiket. Mikor a kutyák visszavonultak a házaikba, elköszöntem tőlük.
|
Maverick kennel
- Szibériai husky
- Német juhászkutya
- Vadkacsavadász retriever
Tulajdonos: Rin
A kennelsorhoz érve a kutyáim hangos ugatásba kezdtek. Köszöntem nekik, majd elkezdtem a napi teendőket. Kezdésnek mindegyik vizes tálat kimostam, majd friss vízzel töltöttem meg. Miközben kutyáim lefetyelték, lesöpörtem a járdát, ami végigvezet a kennelsoron. Helyére tettem a seprűt, s kiengedtem a kutyákat az udvarra, hogy mozogjanak kicsit. Közben kitakarítottam a kennelt. Mikor már félórája kint voltak az udvaron, hoztam egy labdát, s dobálni kezdtem nekik. Teljesen felpörögtek tőle, s egyszerre rontottak neki a "guruló veszedelemnek". A kölykök kicsit lemaradtak a nagyoktól, de ők is nagyon jól szórakoztak. Amikor kirohangálták magukat a nagyokat kivittem sétálni egy olyan helyre, ahol ember nemigen jár. Az odavezető úton mindegyik kutyát pórázra kötöttem, mert hajlamosak belefeledkezni a szaglászásba. Viszont amikor odaértünk elengedtem őket, mert bár hatalmas helyről van szó, de körbe van kerítve, s csak egy kijárata van. Így ha még szem elől is tévesztem valamelyiküket, tudom, hogy nem lehet baj. Bár vannak olyan jól neveltek, hogyha hívom őket lábhoz jönnek, így soha sincs gond. Visszafelé a kennelekhez már eléggé kivannak fáradva általában, így már nem is feszül annyira a póráz. Hazaérve levettem róluk a pórázt meg a nyakörvet, ők pedig lefeküdtek az udvarra kicsit. Nyelvük szinte a földet érte, úgy lihegtek, de látszott rajtuk, hogy élvezték a sétát. Kihasználtam a helyzetet, hogy ki vannak fáradva és nem mocorognak; kezembe vettem a fésűt, s egyesével jó alaposan átkeféltem a szőrüket. Mikor ezzel készen voltam, nedves rongyokkal megtörölgettem a szemüket és kitisztítottam a fülüket is. Este visszatereltem őket a saját kenneljükbe, s kutyaeledelt öntöttem az etetőtálakba. Mohón habzsolták még a kölykök is, akiket miután visszaértünk a sétáról még kiengedtem az udvarra a nagyokhoz, később pedig visszavittem őket is a közös kenneljükbe (a kölykök együtt vannak az úgynevezett "kölyökkennelbe"). Megvártam míg megeszik, majd kihoztam az etetőtálakat, s elmostam mindegyiket. Mikor a kutyák visszavonultak a házaikba, elköszöntem tőlük.
|
Maverick kennel
- Szibériai husky
- Német juhászkutya
- Vadkacsavadász retriever
Tulajdonos: Rin
A kennelsorhoz érve a kutyáim hangos ugatásba kezdtek. Köszöntem nekik, majd elkezdtem a napi teendőket. Kezdésnek mindegyik vizes tálat kimostam, majd friss vízzel töltöttem meg. Miközben kutyáim lefetyelték, lesöpörtem a járdát, ami végigvezet a kennelsoron. Helyére tettem a seprűt, s kiengedtem a kutyákat az udvarra, hogy mozogjanak kicsit. Közben kitakarítottam a kennelt. Mikor már félórája kint voltak az udvaron, hoztam egy labdát, s dobálni kezdtem nekik. Teljesen felpörögtek tőle, s egyszerre rontottak neki a "guruló veszedelemnek". A kölykök kicsit lemaradtak a nagyoktól, de ők is nagyon jól szórakoztak. Amikor kirohangálták magukat a nagyokat kivittem sétálni egy olyan helyre, ahol ember nemigen jár. Az odavezető úton mindegyik kutyát pórázra kötöttem, mert hajlamosak belefeledkezni a szaglászásba. Viszont amikor odaértünk elengedtem őket, mert bár hatalmas helyről van szó, de körbe van kerítve, s csak egy kijárata van. Így ha még szem elől is tévesztem valamelyiküket, tudom, hogy nem lehet baj. Bár vannak olyan jól neveltek, hogyha hívom őket lábhoz jönnek, így soha sincs gond. Visszafelé a kennelekhez már eléggé kivannak fáradva általában, így már nem is feszül annyira a póráz. Hazaérve levettem róluk a pórázt meg a nyakörvet, ők pedig lefeküdtek az udvarra kicsit. Nyelvük szinte a földet érte, úgy lihegtek, de látszott rajtuk, hogy élvezték a sétát. Kihasználtam a helyzetet, hogy ki vannak fáradva és nem mocorognak; kezembe vettem a fésűt, s egyesével jó alaposan átkeféltem a szőrüket. Mikor ezzel készen voltam, nedves rongyokkal megtörölgettem a szemüket és kitisztítottam a fülüket is. Este visszatereltem őket a saját kenneljükbe, s kutyaeledelt öntöttem az etetőtálakba. Mohón habzsolták még a kölykök is, akiket miután visszaértünk a sétáról még kiengedtem az udvarra a nagyokhoz, később pedig visszavittem őket is a közös kenneljükbe (a kölykök együtt vannak az úgynevezett "kölyökkennelbe"). Megvártam míg megeszik, majd kihoztam az etetőtálakat, s elmostam mindegyiket. Mikor a kutyák visszavonultak a házaikba, elköszöntem tőlük.
|
Maverick kennel
- Szibériai husky
- Német juhászkutya
- Vadkacsavadász retriever
Tulajdonos: Rin
A kennelsorhoz érve a kutyáim hangos ugatásba kezdtek. Köszöntem nekik, majd elkezdtem a napi teendőket. Kezdésnek mindegyik vizes tálat kimostam, majd friss vízzel töltöttem meg. Miközben kutyáim lefetyelték, lesöpörtem a járdát, ami végigvezet a kennelsoron. Helyére tettem a seprűt, s kiengedtem a kutyákat az udvarra, hogy mozogjanak kicsit. Közben kitakarítottam a kennelt. Mikor már félórája kint voltak az udvaron, hoztam egy labdát, s dobálni kezdtem nekik. Teljesen felpörögtek tőle, s egyszerre rontottak neki a "guruló veszedelemnek". A kölykök kicsit lemaradtak a nagyoktól, de ők is nagyon jól szórakoztak. Amikor kirohangálták magukat a nagyokat kivittem sétálni egy olyan helyre, ahol ember nemigen jár. Az odavezető úton mindegyik kutyát pórázra kötöttem, mert hajlamosak belefeledkezni a szaglászásba. Viszont amikor odaértünk elengedtem őket, mert bár hatalmas helyről van szó, de körbe van kerítve, s csak egy kijárata van. Így ha még szem elől is tévesztem valamelyiküket, tudom, hogy nem lehet baj. Bár vannak olyan jól neveltek, hogyha hívom őket lábhoz jönnek, így soha sincs gond. Visszafelé a kennelekhez már eléggé kivannak fáradva általában, így már nem is feszül annyira a póráz. Hazaérve levettem róluk a pórázt meg a nyakörvet, ők pedig lefeküdtek az udvarra kicsit. Nyelvük szinte a földet érte, úgy lihegtek, de látszott rajtuk, hogy élvezték a sétát. Kihasználtam a helyzetet, hogy ki vannak fáradva és nem mocorognak; kezembe vettem a fésűt, s egyesével jó alaposan átkeféltem a szőrüket. Mikor ezzel készen voltam, nedves rongyokkal megtörölgettem a szemüket és kitisztítottam a fülüket is. Este visszatereltem őket a saját kenneljükbe, s kutyaeledelt öntöttem az etetőtálakba. Mohón habzsolták még a kölykök is, akiket miután visszaértünk a sétáról még kiengedtem az udvarra a nagyokhoz, később pedig visszavittem őket is a közös kenneljükbe (a kölykök együtt vannak az úgynevezett "kölyökkennelbe"). Megvártam míg megeszik, majd kihoztam az etetőtálakat, s elmostam mindegyiket. Mikor a kutyák visszavonultak a házaikba, elköszöntem tőlük.
|
~ Ascalon Wonder kennel ~
...Reggel & Délelött...
Reggel kimegyek a kutyáimhoz. Blaze még szokásához hűen alszik, Eclipse egy fadarabot rágcsál, Tim pedig éppen Bay-t "zaklatja". Lisa és Queeny tisztességes távolban fekszenek, és a hűvösbe menekülnek a kora reggeli meleg elől. Kinyitom a kennel kapuját, és belépek. Queeny fölkapja a fejét, és odadöcög hozzám, Lisa pedig a nyomában. Megsimogatom mindkettőjüket, majd feltöltöm a vizestálját az összes kutyának. A reggeli sétán ma Queeny, Blaze és Tim jön velem, A három Border marad itthon. Hozom a három pórázt, és felcsattolom rájuk. Elindulunk a park északi feléhez vezető ösvényen, ahol a kis tó van. Mikor odaértünk, elengedem a kutyákat, és bedobok egy rongybabát a vízbe. A két husky utánaveti magát, én pedig mosolyogva nézem, ahogy versenytúsznak. Timet megtartom, mert a víz túl mély a számáára. Amikor hazaérünk, mindegyik kutyának adik ennivalót, majd mindet kifésülöm.
...Kora Délután...
A gyakorláson van a sor. Először mindenkivel átismétlem az alap feladatokat, majd Eclipsével kimegyek az agility pályára. Végigmentünk kétsze különböző pályán, majd visszavittem őt, és kihoztam Bay-t. Pár freestyle frisbee gyakorlatot átismételtünk, majd egy újat is vettünk hozzá, a háton átugrást, miközben elkapja a frizbit. Megértette, de természetesen még van mit gyakorolnunk. Mindenkivel gyakoroltuk a beállást, megint rácsodálkoztam; Blaze kiállításokra termett. Majd végül a kis Timmel is foglalkoztam egy kicsit mentünk keveset a hámon, majd a beállást, természetesen még jutalomfalatért, majd az alapokat, a nagyon alapokat vele is átvettem.
...Késő Délután...
Most Bay-t, Lisát és Eclipset viszem sétálni, hiszen ők is megérdelik. velük nem a parkba megyek, hanem a kiöntésre. Ők szabadon jönnek mellettem, nem kószálnak el, így csak három vékonyka pórázt vittem a zsebembe. Amikor leértünk, a három kutya egyből belegázolt a vízbe, és láthatóan jól szórakoztak. hazafelé a lenyugvó napnak még volt annyi ereje, hogy megszárrítsa őket. Otthon mindegyik kutyát jó alaposan kifésültem, hiszen vedlőidőszak van. Pontosabban a két husky és Tim levedlett, de a többiek még nincsenek túl rajta.
...Este...
Este újra kinézek hozzájuk. Beterelem őket az udvarból a kennelbe, adok nekik friss vizet, és egy kis kutyaeledelt. Mindegyik helyét ellenőrzöm, rendbeszedem, majd egy-egy simogatással, kényeztetésel elköszönök, és bezárom a kennelt.
(c) Ricki from Fairyland Dog centre. Don't Copy!
|
Maverick kennel
- Szibériai husky
- Német juhászkutya
- Vadkacsavadász retriever
Tulajdonos: Rin
A kennelsorhoz érve a kutyáim hangos ugatásba kezdtek. Köszöntem nekik, majd elkezdtem a napi teendőket. Kezdésnek mindegyik vizes tálat kimostam, majd friss vízzel töltöttem meg. Miközben kutyáim lefetyelték, lesöpörtem a járdát, ami végigvezet a kennelsoron. Helyére tettem a seprűt, s kiengedtem a kutyákat az udvarra, hogy mozogjanak kicsit. Közben kitakarítottam a kennelt. Mikor már félórája kint voltak az udvaron, hoztam egy labdát, s dobálni kezdtem nekik. Teljesen felpörögtek tőle, s egyszerre rontottak neki a "guruló veszedelemnek". A kölykök kicsit lemaradtak a nagyoktól, de ők is nagyon jól szórakoztak. Amikor kirohangálták magukat a nagyokat kivittem sétálni egy olyan helyre, ahol ember nemigen jár. Az odavezető úton mindegyik kutyát pórázra kötöttem, mert hajlamosak belefeledkezni a szaglászásba. Viszont amikor odaértünk elengedtem őket, mert bár hatalmas helyről van szó, de körbe van kerítve, s csak egy kijárata van. Így ha még szem elől is tévesztem valamelyiküket, tudom, hogy nem lehet baj. Bár vannak olyan jól neveltek, hogyha hívom őket lábhoz jönnek, így soha sincs gond. Visszafelé a kennelekhez már eléggé kivannak fáradva általában, így már nem is feszül annyira a póráz. Hazaérve levettem róluk a pórázt meg a nyakörvet, ők pedig lefeküdtek az udvarra kicsit. Nyelvük szinte a földet érte, úgy lihegtek, de látszott rajtuk, hogy élvezték a sétát. Kihasználtam a helyzetet, hogy ki vannak fáradva és nem mocorognak; kezembe vettem a fésűt, s egyesével jó alaposan átkeféltem a szőrüket. Mikor ezzel készen voltam, nedves rongyokkal megtörölgettem a szemüket és kitisztítottam a fülüket is. Este visszatereltem őket a saját kenneljükbe, s kutyaeledelt öntöttem az etetőtálakba. Mohón habzsolták még a kölykök is, akiket miután visszaértünk a sétáról még kiengedtem az udvarra a nagyokhoz, később pedig visszavittem őket is a közös kenneljükbe (a kölykök együtt vannak az úgynevezett "kölyökkennelbe"). Megvártam míg megeszik, majd kihoztam az etetőtálakat, s elmostam mindegyiket. Mikor a kutyák visszavonultak a házaikba, elköszöntem tőlük.
|
|
Maverick kennel
- Szibériai husky
- Német juhászkutya
- Vadkacsavadász retriever
Tulajdonos: Rin
A kennelsorhoz érve a kutyáim hangos ugatásba kezdtek. Köszöntem nekik, majd elkezdtem a napi teendőket. Kezdésnek mindegyik vizes tálat kimostam, majd friss vízzel töltöttem meg. Miközben kutyáim lefetyelték, lesöpörtem a járdát, ami végigvezet a kennelsoron. Helyére tettem a seprűt, s kiengedtem a kutyákat az udvarra, hogy mozogjanak kicsit. Közben kitakarítottam a kennelt. Mikor már félórája kint voltak az udvaron, hoztam egy labdát, s dobálni kezdtem nekik. Teljesen felpörögtek tőle, s egyszerre rontottak neki a "guruló veszedelemnek". A kölykök kicsit lemaradtak a nagyoktól, de ők is nagyon jól szórakoztak. Amikor kirohangálták magukat a nagyokat kivittem sétálni egy olyan helyre, ahol ember nemigen jár. Az odavezető úton mindegyik kutyát pórázra kötöttem, mert hajlamosak belefeledkezni a szaglászásba. Viszont amikor odaértünk elengedtem őket, mert bár hatalmas helyről van szó, de körbe van kerítve, s csak egy kijárata van. Így ha még szem elől is tévesztem valamelyiküket, tudom, hogy nem lehet baj. Bár vannak olyan jól neveltek, hogyha hívom őket lábhoz jönnek, így soha sincs gond. Visszafelé a kennelekhez már eléggé kivannak fáradva általában, így már nem is feszül annyira a póráz. Hazaérve levettem róluk a pórázt meg a nyakörvet, ők pedig lefeküdtek az udvarra kicsit. Nyelvük szinte a földet érte, úgy lihegtek, de látszott rajtuk, hogy élvezték a sétát. Kihasználtam a helyzetet, hogy ki vannak fáradva és nem mocorognak; kezembe vettem a fésűt, s egyesével jó alaposan átkeféltem a szőrüket. Mikor ezzel készen voltam, nedves rongyokkal megtörölgettem a szemüket és kitisztítottam a fülüket is. Este visszatereltem őket a saját kenneljükbe, s kutyaeledelt öntöttem az etetőtálakba. Mohón habzsolták még a kölykök is, akiket miután visszaértünk a sétáról még kiengedtem az udvarra a nagyokhoz, később pedig visszavittem őket is a közös kenneljükbe (a kölykök együtt vannak az úgynevezett "kölyökkennelbe"). Megvártam míg megeszik, majd kihoztam az etetőtálakat, s elmostam mindegyiket. Mikor a kutyák visszavonultak a házaikba, elköszöntem tőlük.
|
|
Maverick kennel
- Szibériai husky
- Német juhászkutya
- Vadkacsavadász retriever
Tulajdonos: Rin
A kennelsorhoz érve a kutyáim hangos ugatásba kezdtek. Köszöntem nekik, majd elkezdtem a napi teendőket. Kezdésnek mindegyik vizes tálat kimostam, majd friss vízzel töltöttem meg. Miközben kutyáim lefetyelték, lesöpörtem a járdát, ami végigvezet a kennelsoron. Helyére tettem a seprűt, s kiengedtem a kutyákat az udvarra, hogy mozogjanak kicsit. Közben kitakarítottam a kennelt. Mikor már félórája kint voltak az udvaron, hoztam egy labdát, s dobálni kezdtem nekik. Teljesen felpörögtek tőle, s egyszerre rontottak neki a "guruló veszedelemnek". A kölykök kicsit lemaradtak a nagyoktól, de ők is nagyon jól szórakoztak. Amikor kirohangálták magukat a nagyokat kivittem sétálni egy olyan helyre, ahol ember nemigen jár. Az odavezető úton mindegyik kutyát pórázra kötöttem, mert hajlamosak belefeledkezni a szaglászásba. Viszont amikor odaértünk elengedtem őket, mert bár hatalmas helyről van szó, de körbe van kerítve, s csak egy kijárata van. Így ha még szem elől is tévesztem valamelyiküket, tudom, hogy nem lehet baj. Bár vannak olyan jól neveltek, hogyha hívom őket lábhoz jönnek, így soha sincs gond. Visszafelé a kennelekhez már eléggé kivannak fáradva általában, így már nem is feszül annyira a póráz. Hazaérve levettem róluk a pórázt meg a nyakörvet, ők pedig lefeküdtek az udvarra kicsit. Nyelvük szinte a földet érte, úgy lihegtek, de látszott rajtuk, hogy élvezték a sétát. Kihasználtam a helyzetet, hogy ki vannak fáradva és nem mocorognak; kezembe vettem a fésűt, s egyesével jó alaposan átkeféltem a szőrüket. Mikor ezzel készen voltam, nedves rongyokkal megtörölgettem a szemüket és kitisztítottam a fülüket is. Este visszatereltem őket a saját kenneljükbe, s kutyaeledelt öntöttem az etetőtálakba. Mohón habzsolták még a kölykök is, akiket miután visszaértünk a sétáról még kiengedtem az udvarra a nagyokhoz, később pedig visszavittem őket is a közös kenneljükbe (a kölykök együtt vannak az úgynevezett "kölyökkennelbe"). Megvártam míg megeszik, majd kihoztam az etetőtálakat, s elmostam mindegyiket. Mikor a kutyák visszavonultak a házaikba, elköszöntem tőlük.
|
[1369-1350] [1349-1330] [1329-1310] [1309-1290] [1289-1270] [1269-1250] [1249-1230] [1229-1210] [1209-1190] [1189-1170] [1169-1150] [1149-1130] [1129-1110] [1109-1090] [1089-1070] [1069-1050] [1049-1030] [1029-1010] [1009-990] [989-970] [969-950] [949-930] [929-910] [909-890] [889-870] [869-850] [849-830] [829-810] [809-790] [789-770] [769-750] [749-730] [729-710] [709-690] [689-670] [669-650] [649-630] [629-610] [609-590] [589-570] [569-550] [549-530] [529-510] [509-490] [489-470] [469-450] [449-430] [429-410] [Korábbi]
|