Az Abruzz�i juh�szkutya (Cane de Pastore Maremmano-Abruzzese, Maremman) egy olasz p�sztorkutya. Nemes vonal�, er�teljes �s izmos. Az olaszok egyik legh�resebb ny�j�rz� kuty�ja; k�z�p-it�liai juh�szkuty�nak, ill. maremmannak is nevezik. �ll�t�lag az �si molosszus kuty�kkal �s a tibeti masztiffal keveredve alakult ki. Rokona a magyar kuvasznak, valamint a pireneusi p�sztorkuty�nak.

Sz�rmaz�s:
Vannak olyan n�zetek, hogy az Abruzz�i juh�szkutya sz�rmaz�sa esetleg �sszef�gghet az 1700-as spanyolorsz�gi merin�i juhimporttal; hiteles adatok igazolj�k ugyanis hogy az els� spanyol juhok l�bon hajtva �rkeztek Olaszorsz�gba; joggal felt�telezhet�, hogy a hossz� �t alatt a pireneusi kuty�k v�dhett�k a ny�jakat, �s �gy ker�ltek �t It�li�ba, ahol tov�bb teny�sztett�k �ket. M�s kinol�gusok viszont arra esk�sznek, hogy az Abruzz�i juh�szkutya �si olasz, ill. r�mai fajta. Ezeket az �ll�t�sokat hiteles dokumentumok nem t�masztj�k al�; tkp. csup�n arra �p�lnek, hogy a Firenzei Santa Maria Novella-templom egyik fresk�j�n (kb. 1350-b�l) egy nagy, feh�r kutya a p�sztor oldal�n m�g az angyalokkal szemben is v�deni akarja a juhokat.
Egy harmadik elm�let szerint a maremman valamikor a nagy n�pv�ndorl�sok idej�n �rkezhetett It�li�ba, ugyanis a kutya nem szerepel a r�mai �korban megl�v� �s el�gg� r�szletesen le�rt kutyafajt�k k�z�tt. B�rmely elm�let igaz annyi bizonyos hogy a legszebb �s legr�gebbi olasz p�sztorkuty�k egyike. Nemcsak er�s testi fel�p�t�se, a term�szeti viszonyokkal szembeni t�r�k�pess�ge �s sz�v�ss�ga, hanem term�szete miatt is ide�lis ny�j�rz�. Olaszorsz�g egyes vid�kein m�g ma is terelgetnek olyan nagy juhny�jakat, amelyeket Abruzz�i juh�szkuty�k k�s�rnek. A p�sztorkod� �letm�d fokozatos elt�n�s�vel h�z�rz�, test�r, k�s�r� �s t�rs lett bel�l�k.

K�llem:
Felt�n�en sz�p, mutat�s, hatalmas, izmos eb. Eg�sz megjelen�se tiszteletet parancsol�. Feje er�teljes, f�le viszonylag kicsi, lel�g�, ha figyel, kiss� felfel� tartja. Fogai nagyok, harap�sa oll�szer�. Szeme s�t�tbarna. Mellkasa m�ly, h�ta egyenes, feszes, fara enyh�n lejt�s. V�gtagjai izmosak, mancsa kerekded. Farka lel�g. Sz�rzete k�zepesen hossz�, d�s, enyh�n hull�mos, a nyak�n gall�rt alkot. Sz�ne t�bbnyire h�feh�r, de lehet elef�nt- vagy csontsz�n� illetve halv�nys�rga �ryalat� is. D�s sz�rzete hossz�, testhez simul�. A sz�rsz�ak durva tapint�s�ak. A pofa, a f�lek �s a l�bak el�ls� oldal�nak sz�rsz�lai r�videk. A orr fekete, a szem pedig barna.

Jellem:
Igen megb�zhat� kutya. Bar�ts�gos �s h�s�ges, j�zan �s nem k�m�li �nmag�t. B�tor, �rtelmes �s kiegyens�lyozott. Ritk�n ugat. Gyeng�d, de nem �n�ll�tlan vagy tolakod�, �s sok helyzetben meglep�en �n�ll�an viselkedik. Kiv�l� �rkuty�v� nevelhet�, amely igen meggy�z� m�don v�delmezi csal�dj�t �s otthon�t a nemk�v�natos egy�nekt�l. Az abruzz�i juh�szkutya �ltal�ban el�g j�l kij�n m�s kuty�kkal �s h�zi�llatokkal is. A gyermekekkel szemben �ltal�ban t�relmes, sok mindent elvisel t�l�k. Az idegenekkel szemben tart�zkod�an viselkedik, h�vatlan vend�geket nem enged be a csal�d otthon�ba.

Tulajdons�gai:
Kiegyens�lyozott term�szet�, tart�zkod�, m�lt�s�gteljes, nem csahol, ok n�lk�l nem t�mad. J�t�kos, bar�ts�gos, ugyanakkor f�lelmet nem ismer�, b�tor, harcias eb. �n�ll�, �rtelmes, k�nnyen kezelhet�. Ide�lis munkakutya, k�s�r� �s t�rs.

Profil: ny�j�rz�.
Marmagass�g: kan 65-73 cm, szuka 60-68 cm.
Testt�meg: 30-45 kg.
T�pl�l�kig�ny: 2000-2200 g/nap.
Alomsz�m: 6-8 kiskutya.
V�rhat� �lettartam: 12-14 �v.
Rokon fajt�k: Kuvasz, Komondor, Pireneusi hegyikutya, Szlov�k csuvacs, Anat�liai p�sztorkutya, Akbash dog