Sok szerkeszt�nek fejt�r�st okozhat a k�rd�s, hogy hogyan s mint is zajlanak a kuty�s versenyek. A versenyk�zpont c�lja nem csak a val�s�gh� versenyek szervez�se, hanem �gy pr�b�ljuk inform�ci�kkal ell�tni az erre j�r�kat, hogy a sz�rakoz�s mellett oktat�i c�llal, tan�ccsal szolg�ljon minden kezd�, vagy m�r versenyz� gazdinak, mert nagyon sokan keverik ezeket a versenyeket a l�neveld�k �ltal szervezett versenyekkel.

Az oldalon nem saj�t �r�sok, hanem k�l�nb�z� k�nyvekb�l, oldalakr�l vett inform�ci�k tal�lhat�ak, teh�t az oldal l�nyege, hogy minden fontos cikk, inform�ci�, stb. egy helyen legyen, mindenki sz�m�ra k�nnyen hozz�f�rhet� helyen!

Ki�ll�t�sok

Minden kutyaki�ll�t�s egy nagyszab�s� verseny a legszebbnek j�r� BIS (BEST IN SHOW) c�m�rt. Persze el�tte minden versenyzõ a saj�t fajt�j�n bel�l kell, hogy megv�vja a maga gyõzelm�t �s csak ezut�n vehet r�szt a legjobbak verseny�n. Mint minden versenyn�l itt is vannak selejtezõk. Elõsz�r az egyes fajt�kon bel�l folynak a versenyek �s az azonos koroszt�ly� kuty�k m�rik �ssze k�llemi adotts�gaikat. A fajt�kon bel�l k�l�n versenyeznek a szuk�k �s k�l�n versenyeznek a kanok. A fajtagyõztes az a kutya lesz, aki a legszebbnek bizonyul mind a kanok, mind a szuk�k oszt�lygyõztesei k�z�l. Ezek a kuty�k tov�bb versenyezhetnek a fajtacsoport gy�ztes c�mek�rt (egy fajtacsoportba t�bb fajta tartozhat). A ki�ll�t�s f�nypontja, a BEST IN SHOW keret�ben az �sszes fajtagyõztes ker�l egym�ssal szembe �s k�z�tt�k dõl majd el, hogy melyik�k kapja a ki�ll�t�s legszebb kuty�j�nak j�r� BIS c�met.

Agility

A kuty�s sportok k�z�l az agility az egyik legkedveltebb. Minden kuty�nak ide�lis mozg�st jelent, k�l�n�sen az �r�kmozg�, nagy mozg�sig�ny� kuty�kkal �rdemes ezt a fajta sportot kipr�b�lni. Az agility a kutya �s a gazdi �sszhangj�r�l sz�l, egy akad�ly-p�ly�n kell hiba n�lk�l �tjutniuk a lehet� leggyorsabban. Az akad�lyok nem egyform�k �s el�re meghat�rozott sorrendben kell �ket teljes�teni. A j�t�k c�lja a kutya engedelmess�g�nek, tan�that�s�g�nak vizsg�lata, mik�zben nem csak a kutya, a gazdi is j�l �rzi mag�t. A versenyen minden 18 h�napn�l id�sebb kutya indulhat. Minden kutya csak 1 m�ret oszt�lyban indulhat.

M�ret oszt�lyok:
- S small /mini/: 35 cm -n�l kisebb mar magass�g
- M medium /midi/: 35-42,99 cm mar magass�g k�z�tt
- L large /maxi/: 43 cm-n�l magasabb mar magass�g
- Veter�n: ebben az oszt�lyban csak azok a kuty�k indulhatnak akik bet�lt�tt�k a 7. �let �v�ket �s a veter�n oszt�ly� versenyre jelentkez�s el�tt f�l �vvel nem indultak.

Egy agility p�lya az al�bbi akad�lyokb�l �llhat:
- ugr�akad�ly
- t�volugr� akad�ly
- k�sz� akad�ly (sima �s zs�kos)
- z�n�s akad�lyok (pall�, A-pal�nk, hinta)
- karika
- szlalom
- asztal
- viadukt

Dog Dancing

A dog dancing egy kuty�s sport, melyben a kutya egy�tt mozog a gazdival zen�re. Ez a sport nagym�rt�k� koncentr�ci�t �s t�k�letes �sszj�t�kot k�vetel mind a kutya, mind az ember r�sz�r�l. A gyakorl�shoz nagy adag kitart�s �s t�relem sz�ks�ges. A sport alapja az obedience, vagyis az engedelmess�gi gyakorlatok magas szint� m�v�szete. Kb. 1980 �ta l�tezik a dog dancing, mint sport, de m�ig vita t�rgya, hogy Dawn Jecs vagy Mary Ray tal�lta-e ki a nagyszer� kuty�s programot. A freestyle kateg�ria egyik legkiemelked�bb versenyz�je az Angli�ban �l�, magyar sz�rmaz�s� Szkukalek Attila. Chaplin �s Gladi�tor t�m�j� k�rjeivel nemzetk�zi ismerts�gre tett szert. A dog-dancing koreogr�fi�j�t a gazdi tal�lja ki, a k�sz el�ad�st pontoz�skor a b�r�k a technikai �s a m�v�szi oldal�r�l �t�lik meg. A dog dancingre b�rki benevezhet, a kutyat�ncban nem egy beagle vett m�r r�szt gazdij�val.

Kuty�s frizby

A freestyle futamokban a versenyz�k meghat�rozott id� alatt t�bb korongot haszn�lva zen�re adnak el� egy koreograf�lt atletikus m�sort. Ezt a k�rt �ltal�ban n�gy b�r� pontozza, k�l�nb�z� kateg�ri�k alapj�n. T�bbnyire a dob� �gyess�g�t, a kutya atletikuss�g�t (fajt�j�hoz m�rve), az el�ad�sm�dot, kettej�k �sszhangj�t, �s az elkap�sok sikeress�g�t veszik alapul. Egyenk�nt legfeljebb 10-10 pontot adhatnak, ennek �sszege adja a k�r teljes pontsz�m�t (maximum 40 pont).

A t�vols�gi futamot t�bbf�lek�pp nevezik a vil�gban (throw and catch, distance/accuracy, toss and fetch), �s szervezetenk�nt v�ltoz� alak� p�ly�n j�tsz�k. Itt a c�l megadott id�n bel�l min�l t�bb pont gy�jt�se, az elkapott dob�sokkal. A p�ly�n a dob�vonalt�l �ltal�ban 9 m�terenk�nt (10 yard) k�l�nb�z� „z�n�k” vannak felfestve, ezekben egyre t�volodva egyre magasabb pontsz�mot lehet el�rni a benn�k elkapott dob�sokkal. Amennyibe a kutya mindegyik l�b�val a leveg�ben ugorva kapja el a korongot, az minden elkap�sn�l plusz f�l pontot jelent.

Canicross

A canicross francia eredetû sport�g. A homo ludens �j�t�sa, amely m�r elindult vil�gh�d�t� �tj�ra. A sport�g alapvetõen fut� - terepfut� - sport, kuty�sok sz�m�ra. E sport�gban ugyanis a kutya �s az ember egy�ttfut a kijel�lt versenyp�ly�n egy sz�rral �sszek�tve. A feladat: min�l hamarabb megtenni a versenyt�vot a fut�verseny szab�lyai szerint – egy�tt.

A canicross testv�rsport�ga a bikej�ring ahol a kutya egy terepker�kp�rossal �sszek�tve teljes�ti a t�vot.

Obedience

Az obedience a kutya ir�ny�that�s�g�t, fegyelmezetts�g�t, a gazd�val val� kapcsolat�t bemutat� sport�g. Feladatai b�rmilyen fajta kutya sz�m�ra k�nnyen elsaj�t�that�ak. Az egyes versenyoszt�lyok a sokak �ltal ismert fegyelmez� gyakorlatok mellett tartalmaznak t�vols�gi feladatokat (el�rek�ld�s, ir�ny�tott apport, �ltet�s-fektet�s-�ll�t�s nagyobb t�vols�gb�l) �s szagazonos�t�st is. A gyakorlatok sorrendj�t, a verseny sor�n haszn�lt eszk�z�ket illet�en a b�r� szabad d�nt�si joggal rendelkezik, �gy a fegyelmezett munka mellett sz�ks�g van rugalmass�gra, kreativit�sra is a versenyz� p�ros r�sz�r�l. Az �rt�kel�sn�l a b�r� k�l�n�sen nagy hangs�lyt fektet a v�grehajt�s pontoss�g�ra �s arra, hogy a kutya j�kedv�en, l�that� �lvezettel dolgozzon, folyamatosan kapcsolatot tartva a gazd�val.

Fyball

Ebben a sportban tal�lkozik a kutyakik�pz�s, a technika, a csapatj�t�k, �s a vet�lked� csapatok egym�s elleni k�zdelme. A p�lya nagyon egyszer�, egym�st�l h�rom m�terre fel van �ll�tva 4 akad�ly, �s a v�g�n egy labdakil�v� szerkezet. A kuty�k az akad�lyokon �t kiszaladnak a g�pig, amit a l�bukkal m�k�d�sbe hoznak, a kirep�l� labd�t el kell kapni, majd a gazd�hoz az akad�lyokon kereszt�l visszaapport�rozni. A feladat akkor sikeres, ha minden akad�lyt teljes�tett a kutya, �s a labd�t is visszavitte. N�gy kuty�nak kell v�ltania egym�st. K�t csapat p�rhuzamosan dolgozik a p�ly�n, az gy�z, akinek el�bb vissza�r mind a n�gy kuty�ja. A hib�z� kuty�knak �jra kell futni.

Terel�s

Ezek a versenyek egyre n�pszerûbbek, pulisok, pumisok, mudisok �s angol p�sztorkuty�sok gyûlnek �ssze, hogy a kar�mban kialak�tott p�ly�n tegyenek pr�b�t �s teljes�ts�k az el�j�k ker�lõ akad�lyokat. Sok kutya - vezetõ p�ros itt forr �ssze igaz�n �s nagyon sok kutya eg�sz egyszerûen boldog �s kiegyens�lyozottabb lesz az akt�v terelõ edz�stõl �s a versenyekrõl, hisz itt van elem�ben, a fajt�t erre tal�lt�k ki. Sok gazda itt tanul meg igaz�n b�zni a kuty�j�ban �s hinni k�pess�geiben, elfogadni õt teljesen olyannak, amilyen. Adjunk lehetõs�get kedvenc fajt�nknak, hogy n�ha tal�lkozzon birk�val, marh�val, esetleg m�s l�basj�sz�ggal �s ne f�lts�k õt az ilyen tal�lkoz�sokt�l. �j oldal�r�l fogjuk megismerni �s a kutya - gazda sokkal szorosabb partnerkapcsolatt� m�ly�l, mint addig. egyet azonban ne felejts�nk el: csak alapjaiban fegyelmezett, azonnal beh�vhat�, meg�ll�that�, els� parancsra helyben marad� kuty�val menj�nk a ny�j k�zel�be!